1. Felirati párt -- határozati párt. Felirati párt Deák Ferenc mérsékelt ellenzéke, mely a határozati párttal ellentétben 1861-ben feliratban akarta a Felség kezébe juttatni a nemzet sérelmeit.
2. Deák-párt, az 1861-i kiegyezést végrehajtó párt.
3. Balközéppárt, a Deák-párt ellenzéke, mely a kiegyezésnek nemzeti alapon való kiterjesztését követelte.
4. Szélsőbal, az 1867-i kiegyezés ellen küzdött párt.
5. Szabadelvi párt, az 1867-i kiegyezés alapján álló és 1906-ig kormányzó párt.
6. Függetlenségi párt, az 1867-i kiegyezést el nem ismerő, az 1848-as alapon álló és az Ausztriától való függetlenséget követelő párt.
7. Szélsőjobbpárt, a szabadelvűpárt konzervativabb elemei. (Sennyei-párt)
8. Egyesült ellenzéki párt, a szabadelvű pártból kivált elemekből és a Sennyei-pártból alakult, 67-es alapon álló ellenzék.
9. Kossuth-párt -- Ugron-párt, mindkettő függetlenségi alapon álló pártok, programjuk csak az egyházpolitikai reformok kérdésében tért el.
10. Nemzeti párt, 67-es alapon álló mérsékelt ellenzék.
11. Néppárt, 67-es alapon álló katolikus párt.
12. Alkotmánypárt, 67-es alapon álló pártok.
13. Demokrata párt.
14. Szocialistapárt.
15.Nemzetiségi párt.
16. Antiszemitapárt.
17. Haladópárt, 67-es alapon álló párt.
1. 1861-ben Erdély unioja, melyet 1848-ban mondottak ki az abszolutizmus által még nem állíttatott vissza és így nem küldhetett képviselőket a magyar parlamentbe.
2. 1861-ben, 1869 ben, 1872-ben a katonai határőrvidékek katonai közigazgatás alatt állván, nem választhattak képviselőket.
3. 1861 ben Fiuménak az anyaországgal való egyesítése még nem állíttatván vissza, nem választhatott képviselőt.
4. 1869-ben, 1872-ben Erdélyben a kerületek beosztását nem lehetett térképezni, mivel ősi jogszokás alapján "székek" szerint választott; ugyanezen években Erdély közigazgatási beosztása is a mai állapotok szerint van jelezve.